Job 18

Leszáll az majd a sír üregébe, velem együtt nyugoszik a porban. 2

Bildád második beszéde: Jóbhoz intézett keserű megszólítása után az istentelenek elkerülhetetlen veszedelmét rajzolja

3Felele pedig a sukhi Bildád, és monda: 4Mikor akartok a beszédnek véget vetni? Értsétek meg a dolgot, azután szóljunk. 5Miért állíttatunk barmoknak, és miért vagyunk tisztátalanok a ti szemeitekben? 6Te éretted, a ki szaggatja lelkét haragjában, vajjon elhagyattatik-é a föld, és felszakasztatik-é a kőszikla helyéről? ^a 7Sőt inkább a gonoszok világa kialuszik, és nem fénylik az ő tüzöknek szikrája. ^b 8A világosság elsötétedik az ő sátorában, szövétneke kialszik felette. ^c 9Erős léptei aprókká lesznek, saját tanácsa rontja meg őt. ^d 10Mert lábaival hálóba bonyolódik, és ó-verem felett jár. 11A sarka tőrbe akad, és kelepcze fogja meg őt. ^e 12Hurok rejtetett el a földbe ellene, és zsineg az ő szokott ösvényén. ^f 13Mindenfelől félelmek rettentik őt, és üldözik őt léptennyomon. ^g 14Éhség emészti fel az ő erejét, és nyomorúság leselkedik oldala mellett. ^h 15Megemészti testének izmait, megemészti izmait a halál zsengéje. 16Eltünik sátorából az ő bátorsága, és a félelmek királyához folyamodik ő. ⁱ 17Az lakik sátorában, a ki nem az övé, és hajlékára kénkövet szórnak. ^j 18Alant elszáradnak gyökerei, és felülről levágatik az ága. 19Emlékezete elvész a földről, még az utczákon sem marad fel a neve. ^k 20A világosságról a sötétségbe taszítják, a föld kerekségéről elüldözik őt. ^l 21Sem fia, sem unokája nem lesz az ő népében, és semmi maradéka az ő tanyáján.